|
~ Ernesto Che Guevara
~ Galéria
~ Oldal
~ Bejelentkezés
~ Vissza a Főoldalra
Ernesto Che Guevara, az argentin származású forradalmár, miniszter, gerillavezér és író, Buenos Aires-ben szerzett orvosi diplomát, majd a kubai forradalom során jelentős szerepet játszott a szigetország felszabadításában és újjáépítésében. A kubai gazdaság talpraállításáért dolgozott, küzdött az oktatás és az egészségügy fejlesztéséért, az írástudatlanság és a faji előítéletek felszámolásáért. Saját példájával népszerűsítette az önkéntes munkát. Kongóban és Bolíviában is harcolt - harminckilenc éves volt, amikor az amerikai-bolíviai csapatok csapdába ejtették és kivégezték.
| | |
|
| | |
|
|
|
1928 - 1948 A születéstől az egyetemig |
Aleida |
2013.10.09. 10:22 |
Ernesto Che Guevara a történelem egyik legérdekesebb és legvitatottabb megítélésű személyisége. Mindössze 39 évet élt, mégis óriási hatást gyakorolt számos ország életére, még mindig jelennek meg róla könyvek és filmek, és halála után ötven évvel ugyanolyan heves indulatokat kelt, mint életében.
A dél-amerikai, valamint a függetlenségükért harcoló országok lakói számára ő egy tökéletes hős és példakép, szabadságharcos és az őszinteség mintaképe, miközben az amerikai kormány és a Miamiban élő kubaiak számára egy vérengző tömeggyilkos – annak ellenére, hogy ezeket a vádakat sosem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani.
|
1948 - 1952 Egyetem és felfedezőutak |
Aleida |
2013.10.09. 10:26 |
A Guevara család egy öreg házat vásárolt a Calle Aráoz és Mansilla sarkán, Ernesto pedig munkát kapott a Buenos Aires City Council's Supplies Division részlegénél. Így amellett, hogy az egyetemen tanult, tudott dolgozni és el tudta tartani magát, valamint sok időt töltött olvasással és írással - a saját filozófiai szótárát írta, amiben röviden összefoglalta a gondolatait és az olvasott dolgokat. A Marx-ról és Engels-ről szóló esszéjét 2007-ben adták ki (A Biographical Synthesis of Marx and Engels címmel).
Nem sokkal később otthagyta az állását és egy régi barátjával, Carlos Figueroa-val saját vállalkozást indított a házuk garázsában. Rovarírtót gyártottak, ami hasznosnak bizonyult és sok háziasszony vásárolta. De hamarosan abba kellett hagyniuk a gyártást, mert az egész ház bűzlött, ráadásul Ernesto és az asszistense enyhe mérgezést kapott tőle.
|
1952 - 1955 Sorsdöntő évek |
Aleida |
2013.10.09. 10:29 |
Ernesto befejezte az egyetemet, hogy teljesítse az édesanyja kívánságát, de valójában esze ágában nem volt letelepedni és praktizálni - körül akarta utazni a világot. Fel akarta fedezni Latin Amerikát és ellátogatni Párizsba. Addigra már folyékonyan beszélt franciául, köszönhetően az édesanyjának, aki kiskora óta tanította neki a nyelvet, emellett falta a könyveket, nemcsak világirodalmi, hanem filozófia műveket is. Úgy tervezte, hogy amint megkapja a diplomáját, azonnal útnak indul.
1953. április 11-én Ernesto megkapta az orvosi diplomáját. Felhívta az anyját, majd azt mondta: Itt Doctor Guevara de la Serna beszél.' Ezután elment Calica-hoz és közölte vele: 'Nesze, te bolond. Még hogy nem fogok lediplomázni? Készülj, Calica. Hamarosan indulunk.'
|
1956 - 1959 A kubai forradalom |
Aleida |
2013.10.09. 10:33 |
[Az USA elnyomás alatt tartotta a dél-amerikai országokat, kizsákmányolta őket, miközben a bábjaik ültek a miniszterelnöki székekben. Kubát Kolumbusz fedezte fel, évszázadokig a spanyolok tartották az uralmuk alatt, elhordták a kincseit, rabszolgákat hoztak, hogy a cukornád-ültetvényeken dolgozzanak és a cukorkészítés embertelen munkáját végezzék – a kubai cukor elsőrangúnak számított. Később a kubaiak lerázták a spanyol igát, de akkor az amerikaiak ültek a nyakukra. Bábjuk, Batista őrmester uralkodott a szigetországban, miközben Havannából luxusbordély lett, tele prostituáltakkal, kaszinókkal és mulatókkal, ahol a gazdag hollywoodi filmsztárok és amerikai üzletemberek mulattak – miközben a kubaiak többsége éhezett és nyomorgott.]
Ernesto tovább folytatta az allergiával kapcsolatos kísérleteit, miközben szenvedélyesen olvasott és figyelte, ahogyan Fidel Castro a kubai inváziót készítette le. Fegyvereket szerzett, miközben pénzt kapott az Államokban élő kubaiaktól.
1959. február 15-én megszületett Hilda Beatriz Guevara. (Beatriz Guevara-Lynch volt Ernesto kedvenc nagynénje.) Hildita-nak becézték.
|
1959 - A forradalom első éve |
Aleida |
2013.11.05. 21:41 |
Január elsején Fulgencio Batista egy nagy partival ünnepelte az új évet a Camp Columbia Barracks-ban. Hajnalban tudta meg, hogy Che és a lázadó serege elfoglalta Santa Clara városát - azonnal a repülőtérre ment a családjával és a vagyona jelentős részével (körülbelül 300 millió dollárral) és örökre elhagyta Kubát. Portugáliában halt meg 1973-ban.
Mindenki, aki kapcsolatban állt Batista-val (barátok, testőrök, a hadsereg emberei) elhatározták, hogy elhagyják az országot vagy álnéven maradnak Kubában.
Che győzelme másokat is elűzött - például Meyer Lansky-t és a barátait, akik bordélyházakat és kaszinókat üzemeltettek Havannában, hatalmas vagyont keresve azzal, hogy kábítószert árultak, prostituáltakat futtattak és megteremtették a lehetőséget a szerencsejátékokra a híres és gazdag amerikaiak számára.
Január 2-án Che elindult Havannába és a következő napon meg is érkezett, majd elfoglalta La Cabaña erődjét (amit Batista katonai börtönként használt). Az utazás alatt, amikor egy rövid pihenőre megálltak, Che elmondta Aleida-nak, hogy szereti őt. A nő annyira meglepődött, hogy válaszolni sem tudott.
|
1960 - 1961 Miniszter és diplomata |
Aleida |
2013.11.05. 21:56 |
Mialatt Kuba újraszervezte a belső ügyeit, rengeteg ember távozott az USA-ba. A kivándorlók vagy Batista támogatói voltak, vagy pedig nem tetszett nekik az a szocialista/kommunista irány, amely felé a forradalom fordult. Nagy hatalmú Castro-ellenes lobbit alkottak és szigorúbb embargót követeltek Kuba ellen. Az amerikai kormány azzal bátorította a menekülteket, hogy különleges programokkal segítette a beilleszkedésüket és hasznot húzott a Castro-ellenes lobbiból.
1960 és 1962 között körülbelül 200 000 ember hagyta el Kubát örökre - leginkább a társadalmi és gazdasági elit tagjai - ami komoly fennakadást okozott a gazdasági életben. Nagyon nehéz volt olyan szakembereket és vezetőket találni, akik ideológiailag is megbízhatók voltak.
Che, a Nemzeti Bank elnöke és az iparügyi miniszter (február 23-án nevezik ki), feladata volt, hogy a hatalmas csapás ellenére is működtesse a gazdaságot.
|
1962 - Állandó harcban az USA-val |
Aleida |
2013.11.05. 21:57 |
Válaszként, hogy Kubát felfüggesztették az Organization of the American States (Amerikai Államok Szervezete) tagsága alól január 31-én, Fidel Castro kiadta a Második Havannai Nyilatkozatot február 4-én, amiben kijelentette, hogy Kuba támogatást nyújt minden dél-amerikai forradalmi harchoz. Castro lett a gerillák bajnoka és ihletője az egész világon, miközben Kuba anyagi segítséggel, fegyverekkel és képzésekkel támogatta a latin-amerikai gerillamozgalmakat. Che könyve, a Guerrilla Warfare nagyon népszerű és keresett könyv lett.
Márciusban Kuba lett a nemzetközi sakkverseny házigazdája és Che természetesen időt szánt arra, hogy minél több játszmát megnézzen és maga is részt vett néhányban. Játszott az argentín nagymesterrel, Miguel Najdorffal és a játszma patthelyzettel (döntetlen) ért véget.
|
1963 - 1964 Beszédek és titkos tervek |
Aleida |
2013.11.05. 21:58 |
1963-ban Hruscsov mindent megpróbált, hogy Kubát a Szovjetunió oldalára állítsa - különösen, amikor rájött, Che mennyire csalódott a szovjetekben (noha ezek az érzések már a rakétaválság előtt kialakultak).
Che úgy találta, hogy a szovjetek túlságosan bürokratikusak, úgy érezte, hogy belemerültek egyfajta kapitalizmusba, és az sem tetszett neki, hogy a szovjet vezetők önmagukat halmozták el kitüntetésekkel és jutalmakkal. Az is nagy csalódással töltötte el, milyen gyenge minőségű gépeket és eszközöket küldött Kubának a Szovjetunió, hogy azokra cseréljék ki az elromlott vagy elrozsdásodott amerikai darabokat. Ugyanakkor Mao Ce-Tung elképzeléseivel sem mindig értett egyet - addigra már kifejlesztette a saját maga marxizmusát, aminek írásaiban és beszédeiben ki is fejtett.
Che "Új Ember"-ének képe eltért attól, amit Marx, Lenin vagy Mao elképzelt.
|
1965 - 1966 A kongói kaland |
Aleida |
2013.11.05. 21:59 |
Che afrikai utazásainak célja az volt, hogy megerősítse Kuba kapcsolatát ezekkel az újonnan felszabadult országokkal.
1965. január 29-én Che Algériában volt és interjút adott az Argel Ce Soir nevű újságnak: "Afrika beteg; most lábadozik és egyre jobban van. A betegsége a gyarmatosítás volt, a visszaesés kockázata pedig az újragyarmatosítás (neokolonizáció)."
Ezután Párizsba repült egy napra. Járt a Louvre-ban és küldött Aleida-nak egy képeslapot, ami Leonardo da Vinci Lucrezia Crivelli-ről készített arcképét ábrázolta - Che állítása szerint a felesége nagyon hasonlított a képen látható hölgyre.
Másnap Tanzániába utazott egy ötnapos hivatalos látogatásra, majd Kairó, Algéria és Peking következett. Kínában elmondta, hogy szeretne többet megtudni a kínai gazdasági tervezésről, szervezésről és irányításról. Úgy gondolta, hogy Kínának is ott lenne a helye az Egyesült Nemzetek Szövetségében és ezt a véleményét számos nemzetközi fórumon is hangoztatta.
|
1966 - 1967 A bolíviai kaland |
Aleida |
2013.11.05. 22:01 |
Tanzániából Che Prágába utazott, ahol rejtőzködve töltött néhány hetete. Aleida követte őt - ismét átöltözetben (hosszú fekete parókában és vastag keretű szemüvegben) egy Josefina González névre szóló hamis útlevéllel.
Che azonnal Bolíviába akart menni (ahol már várt rá Tania és José María Martínez-Tamayo) de Fidel Castro meggyőzte, hogy térjen vissza Kubába, ahol nyugodt körülmények között választhatja és képezheti ki azokat az embereket, akiket Bolíviába akar vinni.
Július végén Che megérkezett Kubába, éppen akkor, amikor rengeteg ember érkezett a Július 26.-i ünnepségekre. Kopasz volt, púpos hátú és vastag szemüveget viselt, így senki nem ismerhette fel a tömegben. Soha többé nem látták Kubában.
Pinar del Río-ba ment a San Andrés de Caiguanabo táborba, ahol egy csapat férfi már a bolíviai akcióra készülődött. A legtöbbjük veterán harcos volt, akik Che alatt szolgáltak és akik önként jelentkeztek az akcióra.
|
1967. október 8. Día del Guerrillero Heroico |
Aleida |
2013.11.05. 22:02 |
1967. október 8-án az életben maradt tizenhét, betegségektől és éhségtől kínzott gerilla csapdába esett egy vízmosásban (amit a helyiek Quebrada del Churo néven ismertek) és az egyetlen menekülési lehetőségük a kitörés volt.
Aznap reggel egy helyi paraszt értesítette a bolíviai hadsereget a gerillák jelenlétéről - a csapat, Gary Prado Salmonnal az élen, gyorsan körülzárta a fáradt harcosokat.
A csata délután egy órakor kezdődött. Néhány gerillát megöltek, másokat elfogtak - köztük a gondozatlan hajú és szakállú, piszkos egyenruhába öltözött, majdhogynem mezítlábas Che-t is. Che komoly sebet kapott a bal lábán és az M-2 karabéllyát működésképtelenné tette egy ellenséges golyó. Willy-t (igazi nevén Simón Cuba), aki Che mellett harcolt, szintén elkapták.
|
1967. október 9. Che Guevara halála |
Aleida |
2013.11.05. 22:07 |
1967. október 9-én a bolíviai elnök, René Barrientos kiadta a parancsot, hogy végezzék ki Che-t – annak ellenére, hogy az amerikai kormány azt akarta, hogy életben maradjon és mihamarabb szállítsák Panamába további kihallgatásra. Az amerikai helikopterek készen álltak arra, hogy nyomban elszállítsák.
A parancs 12:30-kor érkezett meg La Higuera-ba.
Willy-t megölték, majd Felix Rodriguez kivitte Che-t az épület elé, ahol utoljára lefotózták. Ezután visszavitte a foglyát - miközben a közelben a többi fogoly gerillát lelőtték.
Rodriguez szerint Che gyanította, hogy ki fogják végezni, és amikor elmondták neki a parancsot, méltósággal és bátran nézett szembe a halállal.
|
Idővonal |
Aleida |
2013.11.05. 22:11 |
[Che Guevara élete képekben - a születésétől a haláláig]
|
| | |
|
|
|
~ Ernesto Che Guevara
~ Gallery
~ Site
~ Log in
~ Back to the Main page
Ernesto Che Guevara, the Argentine-born revolutionary, minister, guerrilla leader and writer, received his medical degree in Buenos Aires, then played an essential part in the Cuban Revolution in liberating and rebuilding the country. He did his best to set up the Cuban economy, fought for the improvement of the education and the health system, the elimination of illiteracy and racial prejudice. He promoted voluntary work by his own example. He fought in the Congo and in Bolivia - he was thirty-nine years old, when he was trapped and executed by the joint American-Bolivian forces.
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss hozzászólások
Archívum
Tovább…