Vád: Che Guevara fizetett a santa clara-i kisiklatott vonatért.
A kubai forradalom alatt a legfontosabb csata a Santa Clara-i csata volt és a legdöntőbb pillanatnak az számított, amikor Che Guevara és a harcosai egy bulldózer segítségével kisiklattak egy páncélvonatot, ami két hónapra elegendő fegyvert és lőszert szállított, valamint 373 felfegyverzett katonát. A lázadók megszerezték a fegyvereket és a muníciót - ennek hallatára a diktátor Batista tizenkét óra múlva örökre elhagyta Kubát.
A huszonkét vagon közül három leesett a sínekről és felfordult, a többit pedig Molotov-koktékokkal és fegyverekkel támadták a lázadók. Odabenn a katonák nem sokáig bírták a hőséget és a sortüzet, hamarosan megadták magukat Che-nek.
Azonban néhány ember azt állítja, hogy nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan azt a kubai történelemkönyvekben olvashatjuk.
Gutiérrez Menoyo állítása szerint ő volt az, akinek Batista katonái meg akarták adni magukat. A vonat Lieutenant Rossel parancsnoksága alatt állt - neki előléptetést, az embereinek szabad elvonulást ajánlott fel Menoyo, de azután Rossel fiútestvére Che Guevara-val folytatott rövid tárgyalást, és végül a katonák az argentín parancsnoknak adták meg magukat. Menoyo azt mondta, hogy később megkérdezte Che-t, mit ajánlott fel, de Che csak nevetett és sosem mondta el neki az igazat.
Antonio Nuñez Jiménez (Che hadoszlopának egyik tagja, aki írt a kisiklatott vonatról) tagadta Menoyo vádait és ragaszkodott ahhoz, hogy kisiklatás történt.
Fulgencio Batista azt állította, hogy a katonák valóban megadták magukat és Che Guevara 350.000 vagy egy millió dollárt fizetett a vonatért.
Ramón Barquin, az egyetlen Batista-tiszt, akit a diktátor az ellene való összeesküvés vádjával börtönbe vetett, azt állította, hogy a vonatot egy megállapodás részeként adták át Che-nek.
Ismael Suárez de la Paz, a Július 26 mozgalom egyik tagja Santa Clara-ban, megesküdött arra, hogy egyszerű megadás történt.
Forrás: Jorge G. Castañeda: Compañero: The Life and Death of Che Guevara
|